Érdekességek a pálinkáról

Pálinka az a Magyarországon előállított gyümölcspárlat, amelyet 100%-ban magyar

gyümölcsből, annak természetes cukortartalmának leerjesztéséből és az így nyert cefre

lepárlásából állítanak elő. A pálinka minimum 37.5%-os alkoholfokkal rendelkezik és az Európai

Uniós jogszabályoknak megfelelően a "pálinka" szót ("á"-val és "k"-val) csak Magyarország és 4 osztrák tartomány használhatja.

A pálinka megítélése és a valódi értéke között óriási a különbség. Ennek oka, hogy 2002. július 1. előtt pálinkának lehetett nevezni minden kommersz szeszesitalt. Az emberek a pálinkával társították a régi kommersz pálinkákat és a régi gyengébb minőségű, karcos jellegű bérpálinkákat is. Ma már ezzel ellentétben áll az a magas minőség, amit a kiváló minőségű alapanyaga, a főzőmester szaktudása, és a főzési technológia igényessége biztosít a pálinkának.

A pálinka kóstolásának folyamata:

A pálinkát szobahőmérsékleten 19-22°C-on érdemes és kell fogyasztani, mivel a gyümölcs, a zamatok, az érleltség íze ezen a hőmérsékleten tud a leginkább kiteljesedni. A pálinkát legcélszerűbb a szájánál elkeskenyedő kóstoltató kehelyből fogyasztani, így egy helyre koncentrálódnak az illatok.

Termékeink itt rendelhetőek webáruházban is.

A pálinka fogyasztásának első lépése a szemrevételezés. Ez tulajdonképpen az ital színének vizsgálatát jelenti. Ezáltal azonnal észrevehető, hogy zavaros-e, színes vagy színtelen italról van-e szó. Amennyiben színtelen, akkor kisüsti, ha színes, akkor valamilyen ágyas vagy érlelt pálinkát fogyasztunk.

Második lépésként az illatok vizsgálata következik. A pohár körkörös mozgatásával, az illatanyagok elrendeződnek a pohárban, ezáltal az ital illata jól érezhetővé válik.

A kóstolás, az ízlelés a pálinkafogyasztás harmadik lépése. Fontos, hogy a pálinkát kis kortyokban fogyasszuk és a "rágás" technikával a száj minden szegletébe, az összes ízlelőbimbóhoz eljuttatva, az ízlelés utolsó lépéseként a pálinkát a levegő rászívásával kóstoljuk.

Utolsó, negyedik lépésként a pálinka szárazpróbáját végezzük el. Az üres poharat 1-2 percig a kezünkkel melegítjük, majd ezt követően a jó, minőségi pálinka esetén, a pohárban kellemes, gyümölcsös illatot érzünk.

Mi számít a jó pálinka elkészítésénél?

Elsősorban az alapanyag kiválósága – 60%-ban
Másodsorban a főzési technológia igényessége – 30%-ban
Harmadsorban a főzőmester szaktudása – 10%-ban
Miért jó alapanyaga a magyar gyümölcs a pálinkának?
A válasz a gyümölcsök sav- és cukortartalma, ugyanis a savtartalom nyugatról keletre valamint északról délre haladva csökken, a cukortartalom pedig délről észak felé haladva nő, keletről nyugatra haladva csökken, így a Kárpát-medencében és különösen Magyarországon a gyümölcsök sav és cukortartalma a legmegfelelőbb a pálinka elkészítéséhez.

Milyen elnevezései vannak a pálinkának?

1. Anyatej
2. Bugyi
3. Dühöttke
4. Gyülölömital
5. Kerítésszaggató
6. Kontyalávaló
7. Kugyi
8. Lámpás
9. Majomtej
10. Nerángass
11. Nyakolaj
12. Piacilégyköpés
13. Papramorgó
14. Szemvíz

Mi a különbség a kisüsti és az ágyas pálinkák között?

A kisüsti pálinka olyan pálinka, amelyet legfeljebb 1000 liter űrtartalmú, rézfelületet is tartalmazó lepárló berendezésben, legalább kétszeri szakaszos lepárlással állítottak elő.
Az ágyas pálinkát a gyümölccsel együtt, legalább 3 hónapig érlelték. A gyümölcságy lehet a párlat típusával azonos, de lehet attól eltérő is. 100 liter pálinkához legalább 10 kg érett, jó minőségű gyümölcsöt kell felhasználni.

Powered by ENICRA.hu